Az 1Mózes 6:14-ben Isten szólt Noénak, hogy gófer fából csináljon bárkát.
Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket [rekeszeket, kamrákat] csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.
Ez a szó egyedül itt fordul elő a Bibliában és sokan találgatják, milyen fajtájú fa lehetett ez.
Több bibliafordítás (így a Károli is) fordítatlanul hagyja a szót, míg más fordítások ciprusfának fordítják, lévén az az egyik leggyakoribb fa a mediterrán térségben és a fája nagyon ellenálló, így alkalmas lehetett a bárka megépítésére is.
Ezzel a behelyettesítéssel több probléma is van:
– A ciprus héberül beros, többször is előfordul a Bibliában.
– Nem biztos, hogy olyan fafajtáról van szó, ami a mai napig is létezik. Nem csak egy hatalmas vízözön volt azóta, de több ezer év is eltelt, az adott fafajta nyugodtan kihalhatott Noé kora óta.
– Ha ciprussal azonosítjuk a gófer fát, akkor kimondatlanul is azt mondjuk, hogy Noé a mediterrán térségben élt, ami egyáltalán nem biztos.
Az sem biztos, hogy egyáltalán fafajtáról van szó, lévén a héber szó jelentését nem ismerjük.
Könnyen lehet, hogy olyan értelemben van szó “fafajtáról”, mint deszka, vagy gerenda.
A Septuaginta ezért szögletes gerendaként fordította a gófer fát (szögletes gerendából csinálj bárkát), a Vulgata pedig deszkaként. Ez az értelmezés legalább annyira helytálló, mint egy konkrét fafajtában való gondolkodás.
Többek szerint pedig egy impregnálási eljárásról van szó, ami által a fa kibírta az özönvizet.
A héber gófer (גֹּ֫פֶר) nagyon hasonlít leírva a héber kóferhez, ami később is előfordul a mondatban és szurkot jelent. Van olyan elmélet, hogy egyszerű másolási hibáról van szó, és a gófer fát egyszerűen szurkos fának kell érteni. (Csinálj magadnak bárkát szurkos fából…)
Akármelyik is lehet az igazság, lényeg, hogy Noé tudta, hogy miből kell bárkát építenie, így megmenekült ő és az ő házanépe.