Rabszolga vagy szolga?

A Biblia eredeti görög szövegében élesen meg van különböztetve a szolga (ἐλεύθερος) és a rabszolga (δοῦλος).

Azonban a legtöbb bibliafordítás valamiért szemérmesen szolgának fordítja a görög dulosz szót is, pedig annak jelentése rabszolga.

A szolga egyszerű alkalmazott, aki addig szolgál (dolgozik) valakinek, ameddig neki abból előnye származik. A munkájáért fizetés jár, ha kicsit is elégedetlen a munkakörülményekkel vagy az érte járó ellenszolgáltatással,  esetleg máshol többet kínálnak neki, azonnal felmondhat és máshol próbálhat szerencsét. Csak akkor dolgozik, amikor kedve van, vagy a fizikai szükségei erre rákényszerítik.

Ezzel szemben a rabszolga valakinek a tulajdona, aki az élete felett rendelkezik, olyan parancsot is adhat neki, ami számára nem előnyös, olyan munkával is megbízhatja, ami nincs a kedvére. Ellentételezést sem várhat a munkájáért, az urával nem érdek alapú a kapcsolatuk.

Az apostolok soha nem hívták magukat szolgának, nem haszonért és nem addig szolgálták az Urukat, amíg kedvük volt hozzá: Pál, Jézus Krisztus rabszolgája; Jézus kinyilatkoztatása, amit megjelentetett az ő rabszolgájának; Júdás, Jézus Krisztus rabszolgája; mint Jézus Krisztus rabszolgái, végezve az Isten akaratát és a többi hasonló igehely.

Ezzel a szóval fejezték ki, hogy letették az életüket Jézusnak és Jézusért, többé élnek nem ők, hanem él bennük a Krisztus. Aki rabszolga, nem ura a testének és nem ura az idejének, nem magáért, hanem az uráért él.

Ez egy nagyon kifejező szó, megmutatja, hogyan érdemes Krisztust követni és egyedül hogyan lehetséges Őt szolgálni.

Gondolkozz el ezen, amikor legközelebb a (rab)szolga szót olvasod a Bibliában, mit is jelent Krisztus rabszolgájának lenni. S mit is jelent az, hogy Krisztus a te urad. Tényleg Ő az Úr az életedben? Ő rendelkezik a teljes időd, anyagi életed felett? Ő dönti el, hová mész és hová nem, mit csinálsz és mit nem?