Ma történt

A Tescoban vásároltam, amikor feltűnt egy idős, szegényes ruhában lévő asszony, aki a padon üldögélt.

A Szent Szellem gyakran felhívja a figyelmed egy-egy emberre, így az a személy számodra kitűnik a tömegből.

Mivel nagyon szegényes volt a néni ruhája, odamentem és adtam neki pénzt, azt gondolva, ezt kell tennem.

Amikor otthagytam és mentem ki a parkolóba, csak nem hagyott nyugodni a dolog, éreztem, hogy vissza kell mennem hozzá és beszélni Jézusról.

Már az autónál voltam, amikor visszafordultam és leszólítottam, hogy szeretne-e beszélgetni Jézusról. Éppen belement, de nem nagyon ment a társalgás. Azonban elmondta, hogy a fiával jött bevásárolni, de a fia ott hagyta a padon, mert nagyon beteg. Az egész háta fáj a reumától, nagyon nehezen vesz levegőt és keveset lát.

Hahó, itt a remek alkalom, hogy Jézus neve megdicsőüljön. Megkérdeztem, hogy imádkozhatok-e érte. Miután belement elkezdtem Jézus nevében imádkozni a háta gyógyulásáért. Minden egyes ima után egyre kevésbé fájt a háta, a harmadik rövid ima után teljesen eltűnt a fájdalom.

Ezután a nehéz légzése miatt imádkoztunk, miután az is rendbe jött, azután a szeméért.

Nézett nagyokat és nem igazán tudta, mi történik vele. Elmondtam, hogy Isten szereti őt és Jézus azért jött, hogy a sátán minden munkáját lerombolja az életében, az egyik ilyen munka a mindenféle betegség és fájdalom.

Elmondtunk egy megtérő imát, de utána ott kellett hagynom, mert rohanni kellett a gyerekekért az iskolába.

Nagyon örülök, hogy visszamentem hozzá, be is szállhattam volna az autóba, elhessegetve magamtól a gondolatot, hogy beszéljek vele Jézusról.

Azért írtam le ezt a történetet, hogy bátorítsalak téged, merj kilépni hittel, merj beszélni Jézusról idegenekkel és merj imádkozni a gyógyulásukért, mert ez az igazi evangélium, amikor nem csak beszélsz Isten szeretetéről, hanem lehetőséget is adsz az imád által Istennek, hogy megdicsőítse Jézus nevét a szenvedő emberek életében.

Soha senki nem evangélizált a Bibliában anélkül, hogy ne imádkozott volna a betegek gyógyulásáért és a démonizáltak szabadulásáért, ha arra volt szükség.

Jézus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Nem neked kell meggyógyítani az embereket, mert az Isten dolga. Neked csak bátran ki kell lépned és imádkoznod kell, hogy Isten ereje megszabadítsa a szükségben lévőket.

Volt-e felesége Pál apostolnak?

A keresztény elképzelés szerint Pál apostol cölibátusban élt, egész életében nem házasodott meg, pedig a Biblia szerint ez biztos nem így történt.

Pál apostol, akkor még a latin neve helyett a héber nevét használva Saulként az akkori elitegyetemen, a jeruzsálemi Gamáliel rabbiképzőjében tanult fiatal korában. (Ebből is az látszik és abból is, hogy a nagyon drága pénzen megvehető római állampolgárságba már bele is született, hogy igen tehetős családból származik. A rómaiak előírták, hogy mindenkinek legyen görög vagy római neve is, Saulnak a hasonló hangzású Paulus-t adták a szülei. Amikor a pogányok között szolgált, nem a héber, hanem a latin nevét használta.)

A rabbinövendékeknél elvárás volt, hogy 18 évesen megházasodjanak és egyébként is ez volt a normális, akkoriban nem volt helye a társadalomban egyedülálló felnőttnek. A házimunka olyan nehéz volt, hogy teljes embert kívánt és a pénzkereseti lehetőségek pedig jellemzően a férfiaknak álltak nyitva.

István megkövezésekor Pál a szavazatával hozzájárult a kivégzéséhez, amiből arra következtethetünk, hogy vagy a Szanhedrin tagja volt már akkor vagy várományosa a tagságnak.

Itt szintén elvárás volt a házasság.

Tehát biztos, hogy fiatalkorában Pál házas volt. Azt is tudjuk, hogy sem ő, sem Barnabás nem vitte a feleségét magával az evangélizációs körutakra, nem úgy, mint Péter és a többi apostol.

1 Korintus levél 9:5 Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai (fétestvérei, például Jakab és Júdás) és Kéfás (Péter)?

Ha Pálnak nem lett volna felesége, értelmetlen lenne a fenti mondat, úgy mondta volna, hogy csak Barnabásnak nincsen joga, hogy ő a saját feleségét magával hozza?

Ami miatt sokan azt gondolják, hogy Pálnak nem volt felesége, az az alábbi igehely:

1Kor 7:7 Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy. 

Érdemes lenne elolvasni az előtte lévő igét is:

1Kor 7:5 Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek [a böjtölésre és] az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. 

(Megjegyzés: a böjt egy negyedik-ötödik századik utólagos beszúrás itt is és Jézus beszédénél is, ahol arról beszél, hogy ez a fajzat nem megy ki, csak ima által. A modern bibliafordítások általában már nem fordítják egyik helyen sem.)

Miről beszél Pál? A férj és a feleség éljen aktív házaséletet rendszeresen, hogy meg ne kísértse őket a sátán. Majd ezután mondja, hogy persze jó lenne, ha mindenki olyan sokáig meg tudná tartóztatni magát, mint Pál apostol, aki éveket volt távol a családtól, de hát kinek-kinek saját kegyelmi ajándéka van.

Utána azt mondja az özvegyeknek, hogy jó lenne, ha úgy tudnának maradni, mint ő is. De itt megint csak ugyanarról beszél Pál, mint az előbb. Máshol kifejezetten megparancsolja az özvegyeknek, hogy megházasodjanak, tehát itt sem valószínű, hogy hosszútávú cölibátusra biztatná őket.

Szó nincs arról, hogy Pál arról beszélne, hogy neki nem volt felesége.

Az biztos, hogy fiatalkorában házas volt és több mint valószínű, hogy később is, csak Barnabáshoz hasonlóan ő sem vitte ki arra a nehéz terepre a gyerekeit és a feleségét, azok Tarsusban vagy Antiókhiában várták haza.

Persze lehet, hogy a felesége meghalt vagy még fiatalon elváltak, de erre sem utal semmi a Bibliában.

Tehát nem, Pál apostol sem élt cölibátusban, ahogy az állítólagos első pápa, Péter sem és egyetlen apostol sem.

Mi volt Jézus igája?

A Máté 11:28-ban Jézus arra biztatja a tanítványait, hogy vegyék fel az ő igáját:

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titekek. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.

Kicsit furcsa, hogy Jézus a megfáradottakat úgy akarja megpihentetni, hogy még ő is egy újabb terhet dob a nyakukba. A legutolsó, amit egy megterhelt ember szeretne, egy újabb teher.

Ezt az igét akkor érted meg, ha rájössz, hogy az iga vagy járom jellemzően két állat befogására való. Ezt az igát a két állat nyakába tették és így tudták együtt húzni a terhet.

A négy iga ökör kifejezés nyolc ökröt jelent, a Törvényben tiltották, hogy közös járomba fogjanak különböző fajtájú állatokat.

Így már teljesen másként hangzik ez az igehely. Jézus nem azt kéri, hogy helyette, vagy érte vedd fel a jármot, hanem azt, hogy vele együtt állj be a szolgálatba és vele együtt hordozd a terhet. Így fogsz nyugalmat találni a lelkednek és ezért lesz gyönyörűséges az iga és könnyű a teher.

Kövess minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/bibliaihit/

Mi a külső sötétség a Bibliában?

Jézus több prédikációjában beszélt a ítéletről, felületes olvasóként sokan összemossák ezek mondanivalóját.

Többször beszél Isten ellenségeire és a meg nem tért emberekre váró ítéletről, például a Máté 5:22-ben aki haragszik a felebarátjára, méltó a gyehenna a tűzére a Máté 13:41-ben, ahol a gonoszokra tűzes kemence vár, sírás és fogcsikorgatás.

Azonban van három olyan eset Jézus prédikációiban, amikor nem Isten ellenségeiről, hanem Isten gyerekeiről vagy szolgáiról van szó. Ez Izrael azon része, akik keresik Istent, Isten rabszolgája, akire a talentumot bízták, de ő inkább elásta azt, mintsem hasznot hozott volna vele, illetve a menyegzőre hivatalos vendég, akin nem volt menyegzőhöz illő öltözet.

A Máté 8-ban a százados hitével kapcsolatban említi meg Jézus, hogy az igazi isteni hittel rendelkező nem zsidók megelőzik majd Izraelt az Isten királyságában, ha ez utóbbi nem szánja oda magát Isten keresésére.

A Máté 22-ben a királyi esküvőn résztvevő vendégen nem volt a menyegzőhöz méltó öltözet, ezért került büntetés alá.

A Máté 25-ben a rabszolgáira bízott jelentős vagyont az uruk, itt a rest szolgát érte büntetés, aki bár megőrizte a rábízott összeget, de semmivel nem gyarapította azt, ezért került ítélet alá.

S ezzel el is jutottunk cikkünk témájához. Mindhárom esetben az ítélet helye a külső sötétség volt, ahol ugyanúgy sírás és fogcsikorgatás várt az ítélet alá esőkre, mint például a Máté 13-ban a tüzes kemence esetében.

Ezért is van sok félreértés ezzel kapcsolatban.

» Read more

Az argentin ébredés

A híres argentin ébredésről szól a Thy God Reigneth című könyv, ezt foglalom össze ebben a cikkben, egyrészt hogy kedvet kapj a könyv elolvasásához, másrészt hogy inspiráljon, hogy amikor minden hiábavalónak és meddőnek látszik, Isten akkor is áttörést fog hozni, ha az emberek Őt keresik.

A misszionáriusként szolgáló Edward Miller egy apró argentin faluban próbált meg embereket téríteni a bevett, ám kudarcra ítélt módszerekkel, mint a házról-házra való járással és a traktátusok osztogatásával.

Teljes kudarcot vallott és már mentegetni sem volt ereje magát. Nem az emberek hitetlensége, nem a körülmények, hanem ő volt a kudarc oka. Valamit rosszul csinál, minden erőfeszítése hiábavaló volt.

Aztán eszébe jutott valami. Ha az emberek napi nyolc órát tudnak dolgozni a megélhetésükért, akkor ő is tud napi nyolc órát „dolgozni” az Úr céljaiért, ha már egyszer misszionárius: abbahagyta a meddő, eredménytelen házról-házra járkálást és minden nap legalább nyolc órát kereste az Urat, imádkozott és Bibliát olvasott.

Hónapok teltek el és semmi nem történt. Majdnem feladta és vissza akart térni a bevett gyakorlathoz, aminek az eredménye közel nulla volt, de jobbat nem tudott, azonban Isten szólt, hogy ne tegye. Még újabb hónapok teltek el sok órás napi imádkozásokkal, látszólag minden eredmény nélkül.

Akkor szólt hozzá az Úr, hogy hirdessen minden napra imaalkalmat a szerény kis gyülekezetében, este nyolc és éjfél között. Aki nem akar maradni végig, ne is jöjjön. Mivel éjfél után nagyon nehéz volt a hazajutás az akkori körülmények között (1949-et írunk, amikor ez történt), nem is várt sok embert, hiszen még egy délutáni imaalkalomra se jöttek el az emberek, annyira közönyösek voltak a szellemi dolgok iránt.

Egy visszacsúszott házaspár és egy félénk fiatal lányka jelent meg, akik passzívan vettek csak részt az imaalkalmon. A feleségnek már az első naptól erős késztetése volt, hogy egy hatalmasat csapjon a terem közepén lévő asztal tetejére, de napokig nem tette meg.

Amikor végre szinte rákényszerítették, hogy megtegye, abban a pillanatban hirtelen hatalmas szél zúdult be a terembe és mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, hasonlóan az első pünkösdi eseményekhez.

Gyorsan híre ment. mi történt az imaalkalmon és mindenhonnan jöttek az apró faluba, illetve Millert hívták szolgálni számos városba. Sokan megtértek a legkülönfélébb településeken, az ébredés kicsiben, de elkezdődött.

A bibliaiskolájukban két év múlva, 1951 júniusában Alexandernek, a lengyel tinédzsernek több hónapnyi átimádkozott éjszaka után megjelent egy angyal, aki üzenetet, illetve üzeneteket adott át, amit le is írtak, a könyv végén megtalálható.

Egy hét után az angyal látogatásainak száma csökkent, de Isten jelenléte ott maradt az intézetben és mindenki buzgón járt közben Argentínáért.

Kimentek szolgálni és embereket hívni Jézushoz, azonban furcsa vezetést kaptak: vonuljanak vissza és imádkozzanak. Nagyon nehéz volt engedelmeskedni, hiszen végre megtörtént az áttörés, senki nem értette, mi lenne ennek a célja, aratás helyett a visszahúzódás.

Két évig engedelmeskedtek és imádkoztak a munka helyett. De nagyon nehéz két év volt.

Eközben 1954 nyarán egy Tommy Hicks nevű ismeretlen amerikai evangélista érkezett az országba, nem kisebb vággyal, minthogy egy 25 ezres stadionban prédikálhasson és ezt a sajtó és a rádió is közvetítse. A Peron diktatúra évei voltak, még maga az elgondolás is teljesen nonszensz volt, senki nem kaphatott erre engedélyt, nemhogy egy ismeretlen amerikai.

Azonban Tommyt nem olyan fából faragták, hogy a lehetetlen elvegye a kedvét vagy a hitét. Ha a diktátortól kell személyesen engedélyt kérnie, akkor tőle fog.

Amikor be akart jutni az elnöki palotába, az ajtónálló őr megkérdezte, mit akar ott. Ő elmesélte, hogy gyógyító összejövetelt akar tartani, mert Isten szereti az embereket és azért küldte el Jézust, mert mindenkit meg akar szabadítani a sátán fogságából. Még engem is?- kérdezte az őr. Adja ide a kezét, imádkozok magáért.

Az őr azonnal meggyógyult a fájdalmából és elintézte, hogy Tommy találkozhasson Peronnal. Peron egy nagyon súlyos ekcémában szenvedett, jó ideje már tilos is volt ezért fotózni őt. Amikor Tommy imádkozott érte, a jelenlevők szeme láttára meggyógyult a bőre.

Ezután Tommy, aki abban hitt, hogy az Istene hatalmasabb, mint bármilyen diktatúra, mindent megkapott, amit kért: stadiont, újsághírt, rádióközvetítést.

Ahogy az lenni szokott, a 25 ezres stadionban alig voltak az első napokban. Azonban ahogy híre ment a gyógyulásoknak, hamarosan annyian lettek, hogy már el sem fértek a stadionban. Az emberek inkább ott éjszakáztak, csak hogy biztos legyen helyük másnap.

Hamarosan át kellett költözniük a 180 ezer fős Huracan stadionba, ami még soha nem üzemelt teltházzal azelőtt. A Biblia hirtelen hiánycikk lett az egész országban. Hamarosan a környező országokból is érkeztek a stadionban tartott összejövetelekre. A 180 ezres stadion nem hogy megtelt, de még a környező utcák is tele voltak emberekkel, akik nem jutottak be az összejövetelekre. Őket kihangosítással próbálták meg elérni.

A könyvben számos csoda fel van sorolva, ami a stadionban történt, gyógyulások, szabadulások egész sora.

Két hónapig tartott az összejövetel-sorozat a stadionban. Az evangélista nem aludt és jóformán nem is tudott enni, teljesen kimerült, nem tudta tovább folytatni az összejöveteleket.

A stadionbeli összejövetel-sorozat véget ért, de az argentin ébredés elkezdődött. Először egy távoli kis faluban, egy emberrel, aki a meddő emberi erőfeszítések helyett inkább Istent kereste, majd később egy maroknyi emberrel, akik tovább imádkoztak az országért és képesek voltak engedelmeskedni, hogy a kisstílű aratás helyett inkább Istenhez kiáltsanak egy valódi áttörésért és egy névtelen amerikai evangelistával, aki nem ismert lehetetlent, ha Isten mondott neki valamit.

Argentina feletti erős ember meg lett kötözve, így ki tudták fosztani a házát, soha nem látott ébredés söpört végig az országon.

Olvasd el az erről szóló könyvet (és a folytatását, The Flaming Flame című könyvet, szintén R. Edward Millertől, ami ott folytatja a történetet, ahol az előző könyv abbahagyta) és higgy Istenben, hogy Ő a te országodban is megtudja ugyanezt csinálni.

Ha érdekel az argentin ébredés, érdemes még elolvasni az In awe in Argentina című könyvet is Rocky Gramstől.

Kövess bennünket a Facebook-on: https://www.facebook.com/bibliaihit/

Krisztus ítélőszéke előtt

A földi életednek egyetlen célja van, s az nem a te anyagi boldogulásod, nem az, hogy kellően kényeztesd magad, hanem hogy megtedd, amit Isten rád bízott. Azért, mert ezen fog múlni, hány ember ismeri meg Jézust személyes megváltójának, hány ember szabadul meg a pokoltól és változik meg az élete.

A keresztények nem tudják (vagy nem akarják tudni), hogy emberek százainak, ezreinek az örökkévaló sorsa van a kezükben, ezért nem mindegy, mivel töltik azt az időt amit kaptak ezen a földön.

A Biblia egyértelműen beszél arról, hogy mindnyájan meg fogunk állni Krisztus ítélőszéke előtt és aszerint fogunk megítélteni, hogy mit tettünk vagy nem tettünk a földi életünkben.

Amint azt a könyvemben is írtam már, sokan nem tudják, hogy a külső sötétség, amiről a Biblia beszél, a Mennyben van és azért van ott sírás és fogcsikorgatás, mert rájöttek, hogy eltékozolták a földi életüket.

Ahogy Pál apostol mondta, az alapra, aki Jézus Krisztus, sokan szénát, szalmát, fát halmoztak fel, ami tűzben fog megégni:

1Kor 3:10- Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá.

Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus.

Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra;

Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.

Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.

Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.

Krisztus ítélőszéke nem arról szól, hogy valaki a Mennybe kerül-e vagy a pokolba, hanem arról, hogy a megtértek földi életét értékelik ki. Ez az ítélet nem kárhozató ítélet lesz, sírás és fogcsikorgatás nem Krisztus kárhozatása miatt lesz (hiszen Ő pont azért jött, hogy a kárhoztatástól megszabadítson), hanem az emberek szomorúsága és gyásza, amikor szembesülnek vele, hogy eltékozolták az életüket.

Olvasok a Scribden egy könyvet ingyen, a címe This was your life! Van benne egy látomás, amit Rick Howard látott és gyökeresen átalakította az életét.

Amíg a szem ellátott, keresztények tömegét látta és két ellentétes hangot hallott a tömegből mindenfelől: sírás és jajgatás hangját és eksztatikus örömkiáltás szavát egyszerre, amit nem értett.

S akkor meglátta Jézust egy mellette lévő csoportban, akinek egy fáklya volt a kezében. Miután minden egyes hívővel beszélt röviden, a fáklyát belenyomta a hívő lábánál lévő fa, széna és szalmahalomba, ami lángra kapott és leégett.

Abban a pillanatban lenézett a saját lábához és ott is egy nagy halom széna és fa volt, erre leverte a víz. Ekkor egy hangot hallott a szellemében: „Fiam, nézz csak körül.” Akkor vette észre, hogy minden egyes hívő lábánál ugyanilyen kisebb vagy nagyobb halom van. Ekkor a hang folytatta: „Amikor a szemét elég, akkor fog kiderülni, mi maradt alatta. Várd meg a tüzet.”

Hirtelen észrevette az egyik idős nőismerősét, aki sokat imádkozott érte is, amíg élt. Az ő rakása is leégett és alatta előtűnt az arany és néhány drágakő. A hölgy a földre vetette magát és felszabadultan imádta Jézust

Majd egy másik ismerősét pillantotta meg, akivel együtt járt bibliaiskolába és az ismerőse úgy érezte, elhívása van, hogy Afrikába menjen szolgálni. Azonban volt egy gazdag és csinos lány, akinek megkérte a kezét, aki kikötötte, hogy csak akkor megy hozzá, ha sem prédikátor, sem misszionárius nem lesz.

Jézus odaért ehhez a férfihoz is, a rakás a lábánál lángra kapott, leégett és nem maradt semmi a helyén, csak a megperzselt föld. Ez a kép nagyon beleégett Rick Howard retinájába.

Ekkor Jézus hozzálépett, felemelte a fáklyát és belenyomta az ő lábánál fekvő rakásba, ami szintén lángra kapott. S ebben a pillanatban felébredt.

Luther mondta, hogy két nap van csak a naptárjában: a mai nap és az a nap. Az Ítélet Napja. Minden nap úgy él, hogy azon a napon majd ne valljon szégyent.

Mózes mondta, hogy tanítsd úgy számlálni a napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (Zsolt 90:12)

Ez az egyik legfontosabb az életedben: számláld úgy a napjaidat, hogy bölcs szívhez juss.

Kövess bennünket a Facebook-on: https://www.facebook.com/bibliaihit/

Nők a Bibliában

Az átlagos gyülekezetben a női szolgálatok háttérben vannak szorítva, leginkább a „nőknek hallgass a neve” felfogás uralkodik sok gyülekezetben. Pedig ez a Biblia tanításától nagyon idegen.

Jézus születésénél mindjárt feltűnik Anna prófétaasszony, aki már 84 éve özvegy volt (ugyanis a görög szöveg ezt állítja és nem azt, hogy 84 éves volt). Egyedülálló nő létére nem általt éjjel és nappal a Templomban imádkozással és böjttel szolgálni és mindeneket tanítani Jézus személyéről („róla beszélt mindazoknak, akik várták a szabadítást”) Lukács 2:37-38

A Lukács 8:1-3-ból és Máté 27:55-ből kiderül, hogy a 12 tanítvány mellett sok nő is együtt volt Jézussal, akik a későbbi apostolokkal együtt Jézus legszűkebb tanítványi köréhez tartoztak. (Egyikőjüket Máriának hívták, aki „Jézus lábainál ült”. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy közvetlen tanítvány volt vagy lett, ahogy Pál is Gamáliel lábainál ült, vagy a megszabadult démonizáltra is ezt mondja a Biblia. Ez többet jelentett, mint valaki csak ott talált egyszer helyet magának, ezért oda ült Jézus lábaihoz.) Ugyanígy feltűnnek az asszonyok az Apcsel 1:14-ben, ahol az apostolokkal együtt imádkoztak a Szent Szellem eljövetele előtt.

Priscilla vagy Prisca (Ez utóbbi becézése az előbbi) Pál közeli munkatársa lett, akivel Pál Korintusban találkozott először, majd férjével elkisérték Pált Efeszoszba és ott is maradtak szolgálni, miután Pál elhagyta a várost.

Érdemes megfigyelni, hogy szinte mindig Priscilla nevét említi először a Biblia és csak másodsorban a férje nevét, ezen túl is egyértelmű, hogy a férjével együtt szolgált. Felbukkan a neve még a Róma, az 1Korintus és 2Timótheus levél végén is, Pál rendszeresen külön is üdvözli őket.

A Róma 16:1-ben Pál személyesen mutatja be Fébét, vagy Foibét, aki a kenkreai gyülekezet diakónusa(!) volt, sokaknak, még Pálnak is támasza. Ugyanebben a fejezetben említi meg Máriát, aki keményen dolgozik a római gyülekezetért, Júniát, aki együtt volt bebörtönözve Pállal, sőt férjével együtt már Pál előtt megtért, Trüfániát és Trüfoszát, két nőt, talán egyedülállók, akik az Úrban munkálkodnak, Júliát és Rufusz anyját, valamint Néreusz húgát.

Ezek csak azok a szolgáló nők, akiket Pál személyesen köszöntött a rómaiak között.

Evódia és Szintikhé Pál közvetlen munkatársai voltak, akikről a legnagyobb elismeréssel szól a Fil 4:3-ban. A 2 Tim4-ben megemlíti Klaudiát.

Ott van Fülöp evangélista négy lánya, akik rendszeresen prófétáltak. (Apcsel 21:9)

Fiaitok és lányaitok prófétálnak: itt sem említi a Biblia, hogy ez a férfiak kiváltsága lenne csak. (Apcsel 2:17)

Nincs férfi és nő Krisztusban. (Gal 3:28)

Az 1Kor 11:5 szerint a nők rendszeresen imádkoztak és prófétáltak(!) nyilvánosan.

De az Ószövetség is bővölködik női szolgálókban és vezetőkben, elég csak Mirjám prófétaasszonyra, Mózes nővérére gondolni, Debórára, aki nem csak vezetője volt Izraelnek, de hadba is vezette Izrael seregeit, Hulda prófétaasszonyra a 2Kir 22-ben, ahogy Ézsaiás is a prófétanők közül választott feleséget magának.

Amint láthatjuk, a Bibliában sok női szolgálót találhatunk, még Pál közvetlen környezetében is több értékes női szolgáló volt. Sok szolgálatban egyenrangúak a nők, voltak női diakónusok, próféták, evangélisták is a Bibliában, ahogy Jézus legszűkebb tanítványi körében is találunk nőket.

Miért mondta akkor Pál Timóteusnak, hogy nem engedi, hogy a nők tanítsanak vagy a férfiakon uralkodjanak, hanem tanuljanak csendességben?

Egy dolgot nem engedett meg a nőknek a Biblia: hogy a férfiakat vezessenek. A hatalmi rend miatt nem lehetnek a nők lelkészek, apostolok és hasonló vezető beosztású szolgálati ajándékok az Egyházban. Ez az, amit Pál többször nyilvánvalóvá tett a leveleiben. A feleség feje a férje, akinek a feje a Krisztus. (1 Kor 11:3, Ef 5:22)

1Tim 2:12 Nem engedem az asszonynak a tanítást és hogy a férfin uralkodjék.

Kövess minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/bibliaihit/

Hány izraeli jött ki Egyiptomból?

Az egyiptomi szabaduláskor a Biblia szerint 600 ezer hadképes férfi indult útnak, ami asszonyokkal és gyerekekkel együtt legalább kétmillió, de akár ötmillió embert is jelentett. A kérdés az, mennyire fogadhatjuk el ezt a számot?

Több probléma is felmerül ezzel a számmal.

Egyrészt reális-e, hogy egy 70 fős család 430 év alatt ekkora tömeggé nő?

Ennek matematikailag semmi akadálya. Ha abból indulunk ki, hogy minden nő 12 gyereket szült (6 fiú és 6 lány), akkor már a hetedik generációban bőven meghaladták ezt a számot, vagyis fele ennyi idő is elég lett volna ehhez. Tehát átlagosan 6-8 (életben maradt) gyerekkel számolva családonként ez elképzelhető. Az egyiptomiaknak éppen az izraeliek rendkívüli szaporodóképessége okozta a gondot, ezért is akarták megölni a fiúgyermekeket és nyomorgatták őket az átlagosnál nehezebb rabszolgamunkával. A fő félelmük az volt, hogy egy háború esetén az izraeliek a támadók oldalára állnak, akkor biztos legyőzik az egyiptomiakat.

Ezt támasztja alá a kivonulás után egy évvel történt népszámlálás a pusztában a 4Mózes 1-ben. Ott a léviták nélkül 603.550, 20 év feletti férfit számoltak össze. Ugyanez a szám köszön vissza a Szent Sátorra való gyűjtésnél a 2Mózes 38-ban és Mózes is ennyit említ a 4Mózes 11:21-ben, amikor Istent számonkéri, mégis hogy akar ennyi embernek húst adni.

A 4Mózes 26:51-ben is 600 ezer feletti eredményt adott a népszámlálás a Jordán mellett.

Ami a gondot okozhatja, az két dolog. Az egyik, hogy Isten azt mondta, hogy ők a kanaanita népeknél mindnél kevesebben vannak. (5Mózes 7:1) Márpedig ha ez így volt, akkor Kánaán területén legalább 15-20 millió embernek kellett volna lakni, ami biztos nem igaz, hiszen még ma sem laknak ott annyian. A történelmi ismereteink szerint még egymillióan sem élhettek ott akkoriban, a Föld lakosainak száma 25-100 millió között lehetett akkoriban.

A másik, ha az elsőszülöttek kiváltására 22 ezer lévita elég volt, pontosabban csak a maradék 273 pénzbeli megváltásáról kellett gondoskodni, akkor ezek szerint egy izraeli nőnek 27 fiúgyereket kellett szülnie.

Ezeknek a feloldására az alábbi megoldásokat próbálják adni.

– A 600 ezer nem pontos szám, csak egy túlzó utalás arra, hogy Isten tényleg úgy megsokasította Ábrahám magvát, mint égen a csillag. A mai ember teljesen másként értelmezi a számokat, mint az akkoriak. Akkoriban se az egzakt számoknak, se az időnek nem volt jelentősége, különösen nem a mai értelemben. Messze nem éltek az emberek az adatok bűvöletében annyira, mint a mai emberek.

– A héber elef (ezer) szóra nagyon hasonlít és ugyanabból a szógyökből származik az aluf, ami katonai egységet jelent és 598 ilyen egység alkotott egy 5.550 fős hadosztályt. Ez logikus lenne, hiszen a hadképes férfiak megszámlálásáról van szó. Ebben az esetben a férfiak száma nagyságrendekkel kevesebb, mint 600 ezer. Másik magyarázat, hogy 600 klánnak kell értelmezni a 600 ezret.

Ezzel a magyarázattal az a gond, hogy ebben az esetben az izraeliek nevetségesen kevesen lettek volna, pár ezer vagy tízezer emberről beszélnénk, ami rengeteg igehelyet értelmetlenné tenne.

 A léviták és az elsőszülöttek arányára van egy igen egyszerű magyarázat: csak azokról az elsőszülöttekről van szó, akik a kivonulás után születtek, hiszen a kivonulás előtt a páskabárány vére már megváltotta őket. Mivel bő egy év eltelt a kivonulás és a megszámlálás között, nem irreális, hogy 22 ezer elsőszülött lett ezidő alatt.

A Biblia nem támasztja alá azokat az elképzeléseket, miszerint csak pár tízezer izraeli vonult volna ki Egyiptomból. A Szent Sátorra való gyűjtésnél is pont kijön a megadott 600 ezres tömeg által fizetett ezüst és aranymennyiség, ez is ez ellen szól.

Érdemes végig gondolni, mekkora logisztikai feladatot jelentett egy ekkora tömeget folyamatosan mozgatni, etetni és itatni. Mintha másfél vagy akár három budapestnyi embert kellene terelgetni folyamatosan 40 éven át és ellátni őket enni és innivalóval egy sivatagban. Erre tényleg csak Isten volt képes.

Kövess minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/bibliaihit/

Tényleg egy istállóban született Jézus?

A legtöbben úgy gondolják, tudják, hogyan született Jézus. A karácsonyi betlehem alapján képzelik el, hogyan történt a dolog: Józsefnek és Máriának el kellett mennie Betlehembe, József szülőfalujába a császár által elrendelt összeírás (népszámlálás) miatt. Mivel nem volt hely a vendégfogadóban, csak az istállóban vagy jászolban, ezért Mária ott a tehenek és juhok között szülte meg Jézust egy hideg és rideg éjszakán.

Ez a betlehemi kép ezer sebtől vérzik. Egyrészt mit keresett volna József egy vendégfogadóban? Ő betlehemi születésű volt, valószínűleg ott is nőtt fel, minden ember ismerte őt, akkoriban pár százan laktak csak Betlehemben, legalább minden második házban valamelyik közvetlen rokona vagy unokatestvére lakott. Akkoriban az emberek vadidegeneket befogadtak a házaikba, nemhogy közvetlen rokonokat. (Emlékezzünk rá, Jézus tanítványai is vadidegeneknél laktak, Jézus lelkükre is kötötte, hogy ne járjanak házról-házra lakni, hanem amíg egy városban vannak, végig ugyanannál a családnál maradjanak. De más helyeken is sok példát találunk arra, hogy vadidegenek fogadtak be emberek az otthonukba.)

Az akkori kultúrában a családi kötelék mindennél erősebb volt. Ha nem is ismerték volna fel Józsefet, elég lett volna csak bemutatkoznia, hogy én vagyok József, Héli fia és minden ajtó kitárult volna előtte.

Sőt, Mária rokonai, Zakariás és Erzsébet is a közelben laktak Júdea hegyvidékének egy városában, nem messze Betlehemtől.

Gondoljuk egy kicsit tovább. Mennyire reális, hogy egy szülő nőt egyetlen házba se fogadnak be, vagy ha már tényleg vendégfogadóba mennek, akkor legalább a konyhába nem engedik be, hogy ott szüljön? Ez teljesen nonszensz lenne még a mai kultúrában is, akkor pedig egyenesen elképzelhetetlen lett volna.

Az emberek elméjében hirtelen tört rá a szülés Máriára, ahogy megérkeztek Betlehemben. A Biblia ilyet sem állít, csak annyit mond, hogy miközben Betlehemben időztek, megindult a szülés. Lehet, hogy már hetek óta ott voltak. (Ne felejtsük el, József szülőfalujában voltak, mindenki rokon volt. Teljesen lehetséges, hogy minden rokonnál időztek egy-két napot, ha már úgyis menni kellett az összeírás miatt. Az akkori kultúrában az lett volna a furcsa, ha nem így tesznek.)

Akkor mi történhetett valójában?

» Read more

Könnyű neked

Egy világhírű hegedűművész fakadt ki egyszer, hogy negyven éve minden nap napi 10 órát gyakorlok, az emberek pedig azzal jönnek, hogy könnyű neked,  mert a tehetséged miatt tudsz ilyen jól hegedülni.

Nem, nem a tehetség, hanem a napi 10 órás gyakorlás miatt lett viláhírű ez a művész.

Ez az egyik téma, amit sokan félre értenek.

A hit nagy hősei nem azért voltak annyira buzgók és odaszántak, mert Isten nagy dolgokra hívta el őket (vagyis könnyű nekik), hanem pont fordítva.

Mivel odaszántak voltak, letették az életüket és meghaltak a saját céljaiknak és ambícióiknak, ezért volt képes Isten sok dolgot elvégezni rajtuk keresztül.

A példa kedvéért Smith Wiglesworth még egy újságot sem engedett be az otthonába, mert ha újságot olvasott, a figyelme azonnal eltávolodott Isten jelenlététől és a gondolatait a világ dolgai töltötték be, kiszorítva onnan az Úr gondolatait.

Saját bevallása szerint soha nem imádkozott fél óránál többet, de nem is telt el úgy soha fél óra, hogy ne imádkozott volna.

Bármilyen társaságot képes volt ott hagyni, ha úgy érezte, hogy az Úr szólni akar hozzá.

Minden étkezés után, legyen bár a legelőkelőbb étteremben, előhúzta a Bibliáját és elmélyülten olvasni kezdte, hogy minden egyes alkalommal, miután a testét táplálta, ne felejtse el a szellemét is táplálni.

Kenneth Haginről meséli a fia, hogy egész gyerekkorában az a kép maradt meg az apjáról, hogy éjjel, amikor a család aludni tért, az apja ott ült a konyhában, körülötte 15-20 különböző nyitott Biblia, konkordancia és bibliai szótár. Reggel, amikor felkeltek, az apja rendszeresen még mindig az Írasokat tanulmányozta, majd gyakran alvás nélkül ment dolgozni.

De Isten minden nagy szolgálójáról ez elmondható, hogy az egész életüket alárendelték annak, hogy kellően edzettek legyenek a szellemi dolgokban, ahogy ezt Pál apostol is írta a levelében.

Ha te nem akarod kifizetni az árát, soha nem fogsz sehová eljutni Isten megismerésében.

Ha a saját dolgaiddal van tele a szíved, ha egész nap a világ moslékával akarod jóllakatni a bensőd, mint a tékozló fiú a példázatban, ha reggel már a telefonodért nyúlsz, mint dohányos a doboz után, vagy alkoholista a pohár után, hogy mi történt a Facebook-on, amíg aludtál, akkor ne csodálkozz, hogy az Úr nem tud szólni hozzád.

Ő szól hozzád, csak te nem vagy képes meghallani, mert olyan dolgokkal van tele a lelked és az elméd, amik miatt nem tudod meghallani a hangját.

1 2 3